16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
A legjobb eredményt produkáló Európai Néppárt sem feltétlenül lelkesedik az intézkedéscsomag iránt, még úgy sem, hogy azt a hozzájuk tartozó Ursula von der Leyen bizottsági elnök terjesztette be. A kérdés döntő lehet Von der Leyen újraválasztásánál is.
Hiába volt Maximilian Krah az AfD listavezetője, mégsem lesz belőle EP-képviselő. A párt így ismét ahhoz az ID-hez közelíthet, ahonnan korábban kizárták őket, ahelyett, hogy Toroczkaiékkal hoznának létre új frakciót.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Az EU-pártiak stabil többségét mutatja a legfrissebb, hétfő délután közölt előzetes eredmény is.
Az építési és közlekedési miniszter beadványát érdemi vizsgálat nélkül visszautasították, így az LMP elkezdheti az aláírásgyűjtést a népszavazáshoz, hogy a kormány rendeletekkel ne engedhessen eltérést az érvényes országos és helyi építési jogszabályoktól.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a választási este nagy nyertese Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt. Ezt éreztette is, amikor Brüsszelben, az Európai Parlamentben nem sokkal éjfél előtt színre lépett, egyértelmű diadalról beszélt, amit a számok ismeretében nem is lehet megkérdőjelezni – de még árnyalni sem.
Marine Le Pen a francia választás nagy nyertese.
Az uniópárti „nagykoalíció” többségét semmi nem fenyegeti.
Második helyre jött fel a szélsőjobboldali párt.
Csütörtökön kezdődött, vasárnap ért a finisbe a demokratikus világ egyik legnagyobb voksolása: az európai parlamenti választás során a 27 tagországban csaknem 370 millióan döntöttek arról, ki lesz az a 720 képviselő, aki a következő öt évben részt vehet az EU egyetlen közvetlenül választott testületének munkájában. Este 11-kor mindenhol bezártak a szavazófülkék – mi pedig követtük az eredményeket.
Az talán nem meglepő, hogy a fideszesek nyolcvan százaléka így vélekedik, az azonban érdekes, hogy hangsúlyos ez a vélemény a DK–MSZP–Párbeszéd és a Tisza Párt szavazói körében is.
Belgiumban délután négy órakor véget ért a szavazás. Ezúttal a belgák nemcsak EP-képviselőket, hanem regionális és szövetségi parlamentet is választanak. Az eredményeket nagyon hamar összesítik, mivel a voksolás elektronikusan történt.
Szlovákiában már szombaton megtartották az EP-választásokat, s bár a hivatalos eredményeket csak vasárnap este teszik közzé, a kiszivárgott hírek szerint a liberálisok végeztek az első helyen, megelőzve Robert Fico kormányfő pártját.
Az Európai Parlamentben a jobboldali populisták általában a többséggel szemben szavaznak, de több kérdésben is megosztottak – derül ki a Deutsche Welle adatelemzéséből. Mi várható a következő parlamenti ciklusban, amelynek a jobboldali konzervatívok és radikálisok a felmérések szerint nagyobb létszámmal futhatnak neki, miközben az európai frakcióik is jelentősen átalakulhatnak? A kérdés abból a szempontból is jelentős, hogy hová ülnek be a Fidesz képviselői.
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
Az EU diktál a kormányoknak – szól az unalomig csépelt orbáni frázis az uniós jogalkotás és a nemzeti kormányok törvényhozói munkája kapcsolatáról. Az európai választások előtt érdemes tisztázni, ki miről hogyan dönt a brüsszeli bürokráciában.
Hollandiában már lezajlott az EP-választás, de az eredményeket – a többi tagállaméval együtt – majd csak vasárnap este hozzák nyilvánosságra, amikor a legutolsó szavazókört is bezárták. Az exit poll azonban meglepetést hozott, úgy tűnik, hogy Geert Wilders tavaly országos választásokat megnyerő radikális pártja a második helyen végez a baloldali koalíció mögött.
A Fidesz majdnem euroszkeptikus, a Tisza Párt Unió-képe pedig nagyon közel áll a kormánypártokéhoz.
